Most dugj le szaporításra szánt vesszőket!

Most dugj le szaporításra szánt vesszőket! A fás dugványozás vegetatív szaporítási mód, mondhatjuk olyan természetes klónozásnak is, amely se különleges berendezést, se laboratóriumot nem igényel. Te is alkalmazhatod, ha kedvenc díszcserjéidet, gyümölcs bokraidat szaporítani szeretnéd! 

Készíts fás dugványt!

A dugványozáshoz értelemszerűen dugványra van szükséged, amit magad állíthatsz elő. A dugvány nem más, mint ősszel szedett, 15-30 cm-es vessző darab, amit a levéltelen vessző aprításával nyersz. A nyárból és a fűzből jóval hosszabb, 60-80 cm-es, úgynevezett botdugványok is készíthetők, amelyek állandó helyükre is dughatók. Egy jól fejlett vessző akár három dugvánnyal is szolgál. A dugványt úgy vágd le, hogy az alsó vízszintes metszlap közvetlenül a rügy (rügypár) alatt fél centivel, míg a felső ferde metszlap a felső rügy felett 1-2 cm-re legyen.

Dugványok tárolása, ledugása

A dugványokat, ha lehet, mielőbb használd fel. A dugványozás történhet ősszel, tavasszal szabadföldben, edényben, ládában. A dugványokat el is teheted tavaszra, amikor a talaj felső rétegeinek hőmérséklete eléri a 10 C⁰-ot. A dugványok fagymentes helyen tárolhatók. Vermelheted a dugványokat nyirkos homokba, fűrészporba, 0 °C körüli hőmérsékleten tartva.

Előkészület dugványozáshoz: asztallap simaságú folyami homok; ültetőfa; gyökereztető por.

Ha kiülteted a dugványokat, először találj helyet a számukra. Ha nem a helyére akarod ültetni, a kert szélvédett részén jelölj ki számukra egy területet. Itt lesz a dugványiskolád. Nagyon fontos, hogy felcímkézd a kiültetésre szánt dugványokat! Sőt készíts magadnak egy kis rajzot is, hogy mit hová ültettél. A kijelölt terület talaját 30-40 cm mélyen ásd fel, majd hagyd két–három hétig ülepedni. A talajba keverj jó minőségű lombföldet, komposztot, esetleg homokot. Ha edénybe dugványozol, használj laza, homokos földkeveréket vagy folyami homokkal kevert komposztot, folyami homokkal kevert tőzeget.

Mielőtt bedugod a dugványokat a talajba, nem árt, ha gyökereztető porba mártod a talpukat. Bármilyen hihetetlen, a fahéj is remek gyökereztető por! A dugványt dugd a talajba ferde metszlappal felfelé. A gyökeresedés az alsó meghagyott rügypár alatt található sejtekből indul ki. A dugványokat dugd le fele-kétharmada mélységig, illetve olyan mélységig, hogy a felső egy-két rügy a talaj felszíne fölött maradjon. A dugványokat erőltetés nélkül nyomd a talajba, több dugvány esetén egymástól 3-5 cm távolságra. Sortávolság 40-60 cm. Ha nem fogod innen átültetni a dugványokat, a tőtávolság nagyobb lehet.

Ha edényben, asztallap simaságú talajba dugványoztál, az edényeket vidd a pincébe vagy fűtetlen garázsba, ahol megindul a dugványok gyökeresedése. Tavasszal pedig vidd ki a őket a kertbe. Kiültetésre a következő őszön kerülhet sor.

Dugványok téli védelme, gondozása

Ősszel, amikor a hőmérséklet már alacsony, a talaj nedvessége életben tartja a szabadföldbe ültetett dugványokat, és megkezdődik a begyökeresedés folyamata is. A ledugott dugványokat 10-15 cm magasra csirkézd fel fagyvédelem céljából, azaz töltögesd fel őket. A szabadföldi dugványiskolád fölé fóliaalagutat vagy fóliasátrat emelhetsz, a dugványokat lombbal takarhatod, így a dugványokat fagymentesen teleltetheted. A következő szezonban öntözz, kapálj. Június közepén fokozatosan szabadföldi körülményekhez szoktasd őket, eltávolítva a fóliát. A lombot pedig bedolgozhatod a talajba.

Mely növényeket szaporíthatod fás dugvánnyal?

Őszi fás dugványozással nagyon jól szaporítható a ribiszke, az egres, a josta, eperfa, mirabolán szilva, birs, füge. A díszfák közül a fűz. A díszcserjék közül az aranyvessző, a som, pillangócserje, néhány rózsafajta, hóbogyó, bangita félék, jezsámen, cserjés pimpó és még mások is. Szőlő esetében a dugványozás ideje április, illetve amikor a talajfelszín 10-12 °C-ra melegszik.

Félfás és zölddugványozásról itt olvashatsz: Zölddugványozás